Írtam egy könyvet. És most?

2014_09_2-Life_small

Gratulálj magadnak! Akkor is, ha több helyről hallod, hogy könyvet írni nem kunszt, hiszen mindenkinek van már számítógépe, meg írni is megtanulunk az iskolában. Mert egyrészt ez nem igaz, másrészt pedig ha a rendszeresen olvasó magyarok számát kétszázezer körülire becsülik, akkor még az a tézis is megdől, hogy mindenki olvas, hát még az, hogy mindenki ír! Valójában azért nagy cucc, ha befejeztél egy könyvet, mert elkezdeni valamit viszonylag könnyű – befejezni nehéz. Szóval örömködd ki magad, ünnepelj kicsit, aztán láss neki a további teendőknek.

Amit a továbbiakban leírok, az egy zanzásított kiadási stratégia. Sokkal, de sokkal többet lehet beszélni róla, és majd máskor fogok is. Most egy áttekintő képet, mankót, puskát, összefoglalót adok át neked. Ha van megjegyzésed, kérdésed, kommentben tedd fel nyugodtan.

Tehát.

1) Keress próbaolvasót – másnéven tesztolvasót vagy bétát, azaz egy olyan személyt, aki az általad már elég jónak tartott kéziratot szívesen, viszonylag hamar, valamint ingyen elolvassa. Kereshetsz a családban, baráti körben ilyet, vagy nézz körül az internetes oldalakon. (Például itt: Imagine, Karcolat, Merengő, Amatőr Írók Klubja, Világ bétái egyesüljetek.) A lényeg az, hogy olyan valakit találj, aki nemcsak azt mondja majd, hű, de jót írtál, hanem rá tud mutatni javítandó dolgokra a kéziratban. Egy jó próbaolvasó már az első két-három fejezet alapján tud mondani legalább egy fontos hibát, amit szerinte javítanod kell. Tehát ha nem ilyen bétát találtál, akkor ne is küldd el neki a kézirat többi részét, mert mást kell keresned helyette: valakit, aki kritikusabb, tapasztaltabb. Próbálj meg nem nagyon elkenődni a zúzós kritikától. Egyél csokit, igyál pálinkát, és aludj egyet. Hideg fejjel gondold végig, a próbaolvasódnak mennyire van szerinted igaza, és hajts fejet a jó meglátások előtt.

2) Keress könyvkiadót. Utánanézhetsz elsősorban a neten, milyen könyvkiadók léteznek, például itt. Amit én javaslok, az az, hogy menj be néhány könyvesboltba. Válassz nagyobbakat is, kisebbeket is. Ha esetleg egy független könyvesboltra bukkansz, amolyan sarki kis kuckóra, elegyedj szóba a pénztárossal, és kérdezd meg, melyek a legjobban fogyó könyvek, ő melyik kiadót ajánlja. Nagyobb boltokban nézd meg, hogy a bejárathoz közeli gúlákban milyen könyvek vannak. Az is fontos, hogy milyen műfajt képviselnek, és az is, hogy melyik kiadó adta ki őket. Az lesz a neked való kiadó, aki a te könyved műfajában ad kiköteteket, és minél inkább a potenciális olvasók arcába tolja a kiadványokat. Azt is nézd meg, hogy a kiadó magyar szerzőt is jelentet-e meg (ha kinyitod a könyvet, akkor a copyright oldalon megtalálod az író valódi nevét). Vegyél elő papírt és ceruzát és jegyezd fel, melyik kiadó érdekel, és miért. Első körben írj fel tíz kiadót. Otthon ülj le a gép elé és nézz utána minden kiadónak, állíts fel egy szimpátia-rangsort. Írd ki a telefonszámukat, postacímüket, keresd meg a felelős kiadó, olvasószerkesztő nevét. Hívd fel mindegyiket, és kérdezd meg, küldhetsz-e kéziratot, kinek címezd. Készülj fel, hogy rákérdeznek, miről szól a könyved, korábban jelent-e  meg bármiféle írásod, nyertél-e irodalmi díjat. Ahol nem utasítanak el kategorikusan, oda papíron, nyomtatott formában küldd el a könyvet (Times New Roman, 12 pt). Egy hét múlva telefonálj rájuk, megkapták-e. Nyugodtan telefonálj be minden héten, olvasta-e bárki a könyvedet. Ha egy hónapig nem kapsz választ, vagy nemleges választ kapsz, jöhet a következő kiadó.

3) Ha senkit nem érdekelt a kézirat, keress új próbaolvasót, vagy ha van némi félretett pénzed, bízz meg profi szerkesztőt. Lehet, hogy ekkorra már inkább nézegetnéd a hátad közepét, mint a könyvedet százhuszonegyedszer, szóval ha unod a cécót, tedd félre a projektet egy időre. Ha átírtad a könyvet, választhatsz, hogy újra nekiveselkedsz a hagyományos kiadókkal való birkózásnak, vagy megjelenteted a könyved te magad.

4) Ha az egyik kiadó szerződést ajánl, szabad tombolni az örömtől. Amint lecsillapodtál, keress egy megbízható ügyvédet és vele beszéld át a szerződéstervezetet, akár vidd is őt el a kiadóval való tárgyalásra. Próbálj minél jobb jutalékot kialkudni (10% már jó), szerződj csak nyomtatott könyvre, minél rövidebb időre engedd át a kiadási jogokat, és a további könyvek megjelentetésének jogát opcióként fogadd csak el. Érdemes szerződésbontásnak tekinteni, ha későn érkezik a fogyásjelentés, és kötbért kikötni a késői fizetésre. Mindenképpen beszéljétek át, hol és hogyan, hány példányban lesz majd kapható a könyved, és milyen marketinget végez a kiadó.

5) Ha magánkiadóhoz fordulsz, térképezd fel alaposan a piacot. Előszöris tudd, mi a célod a könyveddel, aztán döntsd el, hajlandó vagy-e te magad értékesíteni, árulni. Azt is számold ki, mennyit tudsz rákölteni a kiadásra. Van olyan nyomda, aki már darabonként párszáz forintért is kinyom neked 200 példányt, vékony papíron, olcsó borítóval. Van olyan magánkiadó, aki a könyv nyomdakésszé tételéért kér egy kisebb összeget, aztán akkor nyomtat és annyi példányt, amikor a neten rendelés érkezik a könyvedre. Van olyan magánkiadó, aki sok pénzt kér, de szerkeszti a kéziratot, majd terjeszti és reklámozza a könyvet. Ha nyomtatásban szeretnéd látni a könyved, mindenképp fogadj szerkesztőt, lektort, aki pénzért kijavítja a szöveget!

6) Ha e-könyvként szeretnéd megjelentetni a műved, mert olyan jellegű (például sok benne a kép, a link), vagy nem bízol a hagyományos könyvkiadásban, kiadókban, félsz a visszautasítástól, akkor ne menj semmilyen kiadóhoz. Saját magad meg tudod formázni a kéziratodat, le tudsz szerződni közvetlenül a kisebb-nagyobb terjesztőkkel, akik hozzáférést adnak az eladási statisztikákhoz.

7) Közben tanulj. Az írás is egy szakma, aminek megvannak a fortélyai. Keress szakkönyveket, tanfolyamot, beszélgess más írókkal, írópalántákkal!

8) Reklámozd a könyved. Lesz eladásod persze akkor is, ha nincs weboldalad, blogod, Facebook oldalad, de még több lesz, ha ezek vannak. Azt tartsd szem előtt, hogy a célközönségedet szólítsd meg, és hogy a feliratkozóid számát növeld. Erre is vannak ingyenes megoldások. A Facebook, a blogos oldalak (WordPress, Blogspot, Tumblr) ingyenesek, de weboldalt is tudsz ingyen készíteni (Webnode, Wix). Közölj részleteket a megjelent és az éppen készülő könyvedből, képeket, amik illenek a könyved hangulatához, vicces megjegyzéseket, időnként egy személyes apróságot Rólad, az íróról. (A Hootsuite segítségével előre be tudsz programozni Twitter és Facebook posztokat.) Ha nyomtatott könyved is van, szervezz olvasótalálkozót a helyi könyvtárba. Hívd el a barátaidat, és örülj minden egyes külsősnek is.

9) Írj egy új könyvet!

További, hasonló cikkek a weboldalamon!

ZZ és a marketing (Írói találkozó)

zzEz az a srác, aki a Hoppárézimit írta.

Ami több mint 100.000 példányban kelt el azóta.

Ennek nagyrészét ZZ maga adta el, sőt, azóta írt még négy másik könyvet.

Szóval, ha írói babérokra törsz, vagy szeretnéd nyomtatásban látni a neved, de folyton találsz kifogásokat, miért nem, csak egy pillanatig gondolj bele, hogy a súlyos agysérült fiú megtanulta kezelni az írógépet, sőt, később megtanult járni és beszélni is, és újságíró lett. Könyveit szabadidejében árulta, hol a Nyugatinál, hol a Deák téren, és vidéki közönségtalálkozókat szervezett.

Impresszív, hmm?

Az embernek tátva marad a szája, ha belegondol. Az enyém legalábbis. ZZ történetét, emlékszem, édesanyámmal együtt olvastuk akkoriban az Anyák lapjában (vagy Nők Lapja volt, esetleg?). Hihetetlen volt egy tizenéves fiú vallomásaival szembesülni, aki egyik nap még gitározott, képregényt rajzolt és csajozott, másnap pedig hirtelen annyira sem becsülték, mint egy cserebogarat. Milyen szerencse, hogy szerető családja mindent megtett, hogy a fiú mégis kibontakozzon! Azt is tegyük hozzá, hogy ZZ könyvének sikeréhez kellett még egy profi szerkesztő is, no meg az a tény is segített, hogy szülei jó barátságban voltak Juszt Lászlóval, a hazai televíziózás akkori egyik legnagyobb alakjával.

Mindannyian példát vehetünk ZZ-ről és a családjáról – nemcsak írótársaim. Ha szeretnél többet olvasni róla, és megvenni a könyveit, itt találsz több infót: http://hopparezimi.hu/

(A találkozót a Publio rendezte, 2015. április 8-án. Ha regisztrálsz náluk, meghívót kapsz a további találkozókra akkor is, ha még semmilyen kéziratod nincs, vagy nem is tervezel a Publiónál kiadni.)