Írtam egy könyvet. És most?

Gratulálj magadnak! Akkor is, ha több helyről hallod, hogy könyvet írni nem kunszt, hiszen mindenkinek van már számítógépe, meg írni is megtanulunk az iskolában. Mert egyrészt ez nem igaz, másrészt pedig ha a rendszeresen olvasó magyarok számát kétszázezer körülire becsülik, akkor még az a tézis is megdől, hogy mindenki olvas, hát még az, hogy mindenki ír! Valójában azért nagy cucc, ha befejeztél egy könyvet, mert elkezdeni valamit viszonylag könnyű – befejezni nehéz. Szóval örömködd ki magad, ünnepelj kicsit, aztán láss neki a további teendőknek.

Amit a továbbiakban leírok, az egy zanzásított kiadási stratégia. Sokkal, de sokkal többet lehet beszélni róla, és majd máskor fogok is. Most egy áttekintő képet, mankót, puskát, összefoglalót adok át neked. Ha van megjegyzésed, kérdésed, kommentben tedd fel nyugodtan.

Tehát.

1) Keress próbaolvasót – másnéven tesztolvasót vagy bétát, azaz egy olyan személyt, aki az általad már elég jónak tartott kéziratot szívesen, viszonylag hamar, valamint ingyen elolvassa. Kereshetsz a családban, baráti körben ilyet, vagy nézz körül az internetes oldalakon. (Például itt: Imagine, Karcolat, Merengő, Amatőr Írók Klubja, Világ bétái egyesüljetek.) A lényeg az, hogy olyan valakit találj, aki nemcsak azt mondja majd, hű, de jót írtál, hanem rá tud mutatni javítandó dolgokra a kéziratban. Egy jó próbaolvasó már az első két-három fejezet alapján tud mondani legalább egy fontos hibát, amit szerinte javítanod kell. Tehát ha nem ilyen bétát találtál, akkor ne is küldd el neki a kézirat többi részét, mert mást kell keresned helyette: valakit, aki kritikusabb, tapasztaltabb. Próbálj meg nem nagyon elkenődni a zúzós kritikától. Egyél csokit, igyál pálinkát, és aludj egyet. Hideg fejjel gondold végig, a próbaolvasódnak mennyire van szerinted igaza, és hajts fejet a jó meglátások előtt.

2) Keress könyvkiadót. Utánanézhetsz elsősorban a neten, milyen könyvkiadók léteznek, például itt. Amit én javaslok, az az, hogy menj be néhány könyvesboltba. Válassz nagyobbakat is, kisebbeket is. Ha esetleg egy független könyvesboltra bukkansz, amolyan sarki kis kuckóra, elegyedj szóba a pénztárossal, és kérdezd meg, melyek a legjobban fogyó könyvek, ő melyik kiadót ajánlja. Nagyobb boltokban nézd meg, hogy a bejárathoz közeli gúlákban milyen könyvek vannak. Az is fontos, hogy milyen műfajt képviselnek, és az is, hogy melyik kiadó adta ki őket. Az lesz a neked való kiadó, aki a te könyved műfajában ad kiköteteket, és minél inkább a potenciális olvasók arcába tolja a kiadványokat. Azt is nézd meg, hogy a kiadó magyar szerzőt is jelentet-e meg (ha kinyitod a könyvet, akkor a copyright oldalon megtalálod az író valódi nevét). Vegyél elő papírt és ceruzát és jegyezd fel, melyik kiadó érdekel, és miért. Első körben írj fel tíz kiadót. Otthon ülj le a gép elé és nézz utána minden kiadónak, állíts fel egy szimpátia-rangsort. Írd ki a telefonszámukat, postacímüket, keresd meg a felelős kiadó, olvasószerkesztő nevét. Hívd fel mindegyiket, és kérdezd meg, küldhetsz-e kéziratot, kinek címezd. Készülj fel, hogy rákérdeznek, miről szól a könyved, korábban jelent-e  meg bármiféle írásod, nyertél-e irodalmi díjat. Ahol nem utasítanak el kategorikusan, oda papíron, nyomtatott formában küldd el a könyvet (Times New Roman, 12 pt). Egy hét múlva telefonálj rájuk, megkapták-e. Nyugodtan telefonálj be minden héten, olvasta-e bárki a könyvedet. Ha egy hónapig nem kapsz választ, vagy nemleges választ kapsz, jöhet a következő kiadó.

3) Ha senkit nem érdekelt a kézirat, keress új próbaolvasót, vagy ha van némi félretett pénzed, bízz meg profi szerkesztőt. Lehet, hogy ekkorra már inkább nézegetnéd a hátad közepét, mint a könyvedet százhuszonegyedszer, szóval ha unod a cécót, tedd félre a projektet egy időre. Ha átírtad a könyvet, választhatsz, hogy újra nekiveselkedsz a hagyományos kiadókkal való birkózásnak, vagy megjelenteted a könyved te magad.

4) Ha az egyik kiadó szerződést ajánl, szabad tombolni az örömtől. Amint lecsillapodtál, keress egy megbízható ügyvédet és vele beszéld át a szerződéstervezetet, akár vidd is őt el a kiadóval való tárgyalásra. Próbálj minél jobb jutalékot kialkudni (10% már jó), szerződj csak nyomtatott könyvre, minél rövidebb időre engedd át a kiadási jogokat, és a további könyvek megjelentetésének jogát opcióként fogadd csak el. Érdemes szerződésbontásnak tekinteni, ha későn érkezik a fogyásjelentés, és kötbért kikötni a késői fizetésre. Mindenképpen beszéljétek át, hol és hogyan, hány példányban lesz majd kapható a könyved, és milyen marketinget végez a kiadó.

5) Ha magánkiadóhoz fordulsz, térképezd fel alaposan a piacot. Előszöris tudd, mi a célod a könyveddel, aztán döntsd el, hajlandó vagy-e te magad értékesíteni, árulni. Azt is számold ki, mennyit tudsz rákölteni a kiadásra. Van olyan nyomda, aki már darabonként párszáz forintért is kinyom neked 200 példányt, vékony papíron, olcsó borítóval. Van olyan magánkiadó, aki a könyv nyomdakésszé tételéért kér egy kisebb összeget, aztán akkor nyomtat és annyi példányt, amikor a neten rendelés érkezik a könyvedre. Van olyan magánkiadó, aki sok pénzt kér, de szerkeszti a kéziratot, majd terjeszti és reklámozza a könyvet. Ha nyomtatásban szeretnéd látni a könyved, mindenképp fogadj szerkesztőt, lektort, aki pénzért kijavítja a szöveget!

6) Ha e-könyvként szeretnéd megjelentetni a műved, mert olyan jellegű (például sok benne a kép, a link), vagy nem bízol a hagyományos könyvkiadásban, kiadókban, félsz a visszautasítástól, akkor ne menj semmilyen kiadóhoz. Saját magad meg tudod formázni a kéziratodat, le tudsz szerződni közvetlenül a kisebb-nagyobb terjesztőkkel, akik hozzáférést adnak az eladási statisztikákhoz.

7) Közben tanulj. Az írás is egy szakma, aminek megvannak a fortélyai. Keress szakkönyveket, tanfolyamot, beszélgess más írókkal, írópalántákkal!

8) Reklámozd a könyved. Lesz eladásod persze akkor is, ha nincs weboldalad, blogod, Facebook oldalad, de még több lesz, ha ezek vannak. Azt tartsd szem előtt, hogy a célközönségedet szólítsd meg, és hogy a feliratkozóid számát növeld. Erre is vannak ingyenes megoldások. A Facebook, a blogos oldalak (WordPress, Blogspot, Tumblr) ingyenesek, de weboldalt is tudsz ingyen készíteni (Webnode, Wix). Közölj részleteket a megjelent és az éppen készülő könyvedből, képeket, amik illenek a könyved hangulatához, vicces megjegyzéseket, időnként egy személyes apróságot Rólad, az íróról. (A Hootsuite segítségével előre be tudsz programozni Twitter és Facebook posztokat.) Ha nyomtatott könyved is van, szervezz olvasótalálkozót a helyi könyvtárba. Hívd el a barátaidat, és örülj minden egyes külsősnek is.

9) Írj egy új könyvet!

További, hasonló cikkek a weboldalamon!

Beszélgetés az e-könyvkiadásról

2015. április 8-án egy tucat írópalánta fergetegesen jót és informatívat beszélgetett Alcser Norbival, a Publio ügyvezetőjével az e-könyvkiadás és magánkiadás különböző kérdéseiről.

(Ha még nem ismered a Publiót, azt fontos tudni róla, hogy egyfajta magánkiadói ügynökségként teszik lehetővé, hogy a könyved felkerüljön egy csomó e-könyvesboltba (az összes nagyobb boltba), illetve nyomtatott könyvet is csinálnak neked, amit a saját weboldalukon lehet megrendelni. Az e-könyv megjelentetést ingyen vállalják, de nagyjából feleannyi jutalékot adnak, mintha közvetlenül töltenéd fel a könyvedet az adott portálokra, azonkívül 8 évre elkérik a kiadási, terjesztési jogodat (nyomtatott könyvre is). Ha érdekel az e-könyvkiadás, olvasd el az erről szóló könyvemet, mielőtt bármibe is belekezdesz!)

Körülbelül 1000 szerzőjük van, így aztán Norbi nagyon jól rálát az e-könyves (és a nyomtatott) piacra. Felvetődött például az a kérdés, hogy mit is árulunk? A könyvünket vagy saját magunkat? És van benne igazság, hogy az olvasók keresik a megszokott, biztonságot nyújtó stílust, az ígéretet, hogy jól fognak szórakozni. Tehát ha nemcsak egy, hanem több könyvet akarunk írni, akkor igenis magunkat (is) el kell adni a könyvvel együtt.

Beszélgettünk arról is, hogy kis hazánkban nem divat, hogy értékeljük az olvasmányainkat, valamint arról, mi alapján vesz a magyar olvasó könyvet; mennyit számít, ha megjelenik a könyvünk nyomtatva; mennyibe kerüljön az e-könyv; lesz-e olyan, hogy az e-könyv élre tör? Olvasd el a teljes cikket itt!